A koronavírus vállalatokat érintő negatív hatásairól minden gazdasági szereplő rendelkezik saját szomorú tapasztalattal, a pandémia minden cégvezetőt jelentős kihívás elé állított a munkaerő szervezés tekintetében is. Viszont az is tény, hogy a kényszer sokszor jó és előremutató megoldásokat szülhet, felgyorsíthat olyan folyamatokat, amik a későbbiekben is előnyösek lehetnek egy cég működésére nézve. Alábbi cikkünkben a home office munkavégzés lesz a téma. Miért jó, kinek jó, maradjon-e a pandémia után is és ami a leginkább foglalkoztatja a cégvezetőket: milyen szabályok szerint?
Home office, távmunka, otthoni munkavégzés – van különbség?
Első lépésként tegyünk rendbe néhány fogalmat! A távmunkavégzés elrendelésére csak munkaszerződés-módosítással van lehetőség, míg az alkalmi jellegű otthoni munkavégzés akár belső szabályzattal is elrendelhető. Az alábbiakban a rendszeresen otthonról végzett munka, azaz a távmunka jellemzőit foglaljuk össze. Az elmúlt években Magyarországon mindössze 1.2% volt az otthoni munkavégzés aránya1, amely jelentősen elmaradt az európai átlagtól, hiszen a munkáltatói oldal mindezidáig meglehetősen bizalmatlanul kezelte a home office intézményét, így jellemzően az IT területén dolgozó szakemberek, vagy nemzetközi cégek magyar kirendeltségeinél dolgozó munkatársai élhettek ezzel a lehetőséggel.
A tavalyi év óriási fordulatot hozott az otthoni munkavégzés megítélésében, hiszen sok cég külső okok miatt kénytelen volt azonnal – részben vagy egészben- bevezetni ezt.
Tapasztalataink szerint a cégvezetők az elmúlt egy évben kialakították az új ellenőrzési rendszert, bevezetésre kerültek az online értekezletek (több partnercégünk még a karácsonyi céges rendezvényt is online bonyolította le) és több helyen úgy döntöttek, a rendszer marad, mert működik. A munkavállalói oldalról évek óta töretlen a lelkesedés az otthoni munkavégzés iránt, különösen a fiatalabb (Y, Z) generációk körében, akik egészen más társadalmi közegben szocializálódtak és számukra a nagyobb szabadság, a hangsúlyosabb magánélet természetes és elvárt igény.
De miért érdemes fenntartani az otthoni munkavégzés lehetőségét?
Többek között azért, mert az otthoni munkavégzés nyugodtan felfogható a cég juttatási rendszerének részeként. Egy kisgyermekes szülő sok esetben amiatt nem tud képzettségének megfelelő munkát vállalni, mert nem tudja megoldani, hogy időben odaérjen a gyerekért az óvodába, iskolába, vagy éppen a beteg gyerek felügyelete jelent gondot. Ha egy ilyen munkavállaló élhet az otthoni munkavégzés adta lehetőséggel, hálás és lojális lesz a munkaadója iránt, munkaidejét rugalmasan beosztva lelkesen látja el a feladatait. Ide sorolhatjuk a megváltozott munkaképességű munkavállalókat is, akiknek nehézséget jelent megközelíteni a munkahelyüket.
Megkerülhetetlen munkavállalói réteg a Z generáció, akiknél ez az opció szinte az első kérdésként merül fel egy interjú során. Nem utolsó szempont a cég működési költségeinek csökkenése (kisebb irodabérlet, utazási költségtérítés csökkenése, vagy a ruhapénz elhagyása), illetve nagyobb a merítés a lehetséges munkatársak köréből, hiszen már nem csak a cég telephelye lehet a munkavégzés helyszíne. A munkavégzés ellenőrzése az offline munkavégzés esetén sem megkerülhető, a távmunka végzés során számos olyan informatikai lehetőség áll a cégek rendelkezésére, amely segítségével a munka kontrollálható és a munkaidő is mérhető. A bizalom és a rugalmasság, illetve erőteljes gondolkodásmód-váltásra van szükség, hiszen a piaci és gazdasági környezettel együtt a társadalmi szokások is változnak és egy sikeres, fejlődni kész cég felismeri ezt.
Jól hangzik! Megoldottuk a munkaidő mérését és a munka ellenőrzését, az eszközöket, akkor más feladatunk nincs! Vagy mégis?
Sajnos mindezzel még nem oldottunk meg mindent, hiszen főszabály szerint a munkáltatónak a távmunkavégzésre kijelölt munkahely munkavédelmi szempontú megfelelőségéről előzetesen meg kell győződnie. A távmunkavégzés környezetét és a használt munkaeszközöket pontosan be kell határolni és el kell végezni a munkavédelmi kockázatértékelést. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) részletes szabályokat tartalmaz a biztonságos és az egészséget nem károsító munkahely kialakítása és üzemeltetése tekintetében, valamint meghatározza a munkáltató ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. A távmunkavégzésre az Mvt. 86/A. §-a tartalmaz speciális szabályokat, de általánosságban alkalmazni kell a munkáltató által üzemeltetett munkahelyre vonatkozó követelményeket (pl. a megfelelő mozgásteret, megvilágítást, belmagasságot, a külső zavaró körülmények kizárását).
De mindezt hogyan, ha a munkavégzés helye a munkavállaló otthona, illetve annak egy meghatározott helyisége/a helyiségen belüli része?
Az otthoni munkavégzés feltételeit, valamint azt, hogy a munkavállalók betartják-e a munkáltatói előírásokat, a munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló otthonában, természetesen kizárólag előzetes bejelentés alapján.
A munkáltató a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, vagy a munkakörülmények ellenőrzése céljából tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló lakásban, helyiségben.
Tehát, a munkáltató köteles felmérni, mely munkakörben végezhető otthoni munkavégzés, van-e megfelelő eszköz a munka ellátásához (mobiltelefon, számítógép stb.), illetve meg kell határozni a lakáson belüli „munkahelyet” (pl. íróasztal a nappaliban, egy darab szék stb.) A körülhatároltság elengedhetetlenül fontos, hiszen a törvény szerint a munkavégzéssel összefüggő tevékenységekért, a munkáltató által nyújtott szolgáltatásokért a munkáltató tartozik felelősséggel, a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállaló felelősségi körébe pedig a saját maga által kialakított és meghatározott helyiség tartozik.
Mit jelent ez pontosan?
Tehát, ha a munkavállalót az előzetesen meghatározott, otthonában fellelhető helyiségben (amit a munkavégzés helyeként tartunk számon, pl. a nappali egy konkrét íróasztala, a hozzátartozó székkel és számítógéppel) szenved munkavégzés közben balesetet, munkabalesetnek tekinthető. Ha a munkavállaló a meghatározott munkavégzési helyét elhagyva, a konyhában kávéfőzés közben leforrázza a kezét, nem minősül munkabalesetnek.
Nem biztos abban, hogy munkavállalói home office környezete törvényi előírásoknak megfelelő? Vegye fel a kapcsolatot munkavédelmi szakértőnkkel!
Forrás Statista (2021). Share of Hungarians working from home in 2019, by type of employment. Letöltés: https://www.statista.com/statistics/1112947/hungary-share-of-people-working-from-home/ (Utolsó letöltés: 2021. 05. 20.)